Manapság rengeteg helyről érkeznek hozzánk gyereknevelési információk: a környezetünktől kapott kéretlen tanácsok, a gyereknevelési könyvek sokasága és az internet végtelen tartalma egyaránt befolyásolnak minket. Nem csoda, ha ebben az információözönben elbizonytalanodunk, és akár a tökéletességre törekedve szeretnénk „hibátlan” szülőkké válni.
Miért nem segít a tökéletességre törekvés?
Logikusnak tűnhet a tökéletesség vágya: a legjobbat szeretnénk adni a gyerekeinknek, sokszor saját gyerekkorunk hiányait is pótolni szeretnénk.
De míg egy gyártósor működésében szükség lehet az optimális teljesítményre, addig a gyermeknevelésben ez könnyen visszaüthet.
A tökéletességre törekvés hatásai:
- felnagyítja a hibákat
- növeli az önkritikát és egymás hibáztatását
- fokozza a szorongást
- a 98% is kudarcnak tűnhet, ha a 100% a cél
Ki volt Donald Winnicott, és mit jelent az “elég jó szülő”?
Az „elég jó szülő” fogalma az 1950-es években vált ismertté Donald Winnicott brit gyermekorvos és pszichoanalitikus munkássága nyomán. Szerinte:
- a tökéletesség nemcsak elérhetetlen, hanem nem is kívánatos
- a csecsemők igényeire érdemes gyorsan, válaszkészen reagálni
- de későbbi években a gyerekek többet profitálnak abból, ha nem ugrunk mindenre azonnal
- a mindennapi kisebb csalódások helyet kapnak – és ez segíti az érzelmi fejlődést
Winnicott szerint az igazán jó szülő az elég jó szülő, aki engedi magát embernek lenni: hibázhat, tanulhat, növekedhet.
Az elég jó szülőség felszabadít minket: elengedhetjük a „tökéletesnek kell lennem” görcsét, és megláthatjuk, hogy hibáinkkal együtt is szerethetőek vagyunk.
Hogyan lehetünk a mindennapokban elég jó szülők?
1. Légy magaddal megértő és együttérző
A gyerekek nemcsak azt tanulják tőlünk, hogyan forduljunk feléjük, hanem azt is, hogyan forduljunk önmagunk felé.
- Önmarcangolás helyett gyakorolhatjuk a szeretetteljes elfogadást
- A tökéletlenség emberi – gyereknek és felnőttnek egyaránt
- Ha hibázunk, bocsánatot kérhetünk: ezzel azt tanítjuk, hogy hibázni szabad
2. Gondold át: hogyan szeretnéd, hogy gyermeked emlékezzen a gyerekkorára?
A gyerekkor nem felkészülés a felnőttkorra – önmagában értékes időszak.
Érdemes erről a szülőtárssal is beszélgetni: új felismeréseket hozhat.
3. Törődj a saját szükségleteiddel is
„Üres pohárból nem lehet tölteni.”
A szülővé válás első időszaka sok energiát kíván, de ahogy lehetséges, érdemes ismét teret adni azoknak az oldalainknak, amelyek örömöt és töltődést hoznak:
- régi vagy új hobbik
- baráti kapcsolatok
- szakmai tevékenységek
- belső világunk, spiritualitásunk
4. Ne hasonlítsd magadat vagy a gyermekedet másokhoz
Minden család és minden gyerek egyedi. Más ritmus, más szükséglet, más megoldás működik.
Gondolhatunk úgy a gyerekekre, mint különböző növényekre: mindenkinek szüksége van talajra, vízre, fényre – de egy paradicsompalánta egészen mást kíván, mint egy pálmafa.
A gyerekünknek pont az a szülő a megfelelő, akik mi vagyunk – elég jó módon.
Források:
https://www.sciencedaily.com/releases/2019/05/190508134511.htm
https://www.seleni.org/advice-support/2018/3/14/the-gift-of-the-good-enough-mother
